Vezetői típusok újratöltve

Az elmúlt időszakban sokat hallhatunk a munkaerőpiacon megjelenő különböző jelenségeiről. Ilyen a munkaerőhiány, a lojalitás csökkenése, ilyen a munkaerő megtartás nehézsége, ilyen a külföldre vándoroló tehetséges fiatalok, stb. Rengeteg tanulmány, kutatás és értekezés jelent meg arról, hogy mi áll ezen dolgok hátterében. Kereshetjük az okokat és próbálhatjuk ezeket megjelölni, de minél mélyebbre ásunk, annál jobban belecsavarodunk egy zsugorodó spirálba, amelyben úgy érezzük, hogy többé nem mi irányítjuk a helyzetet és már nem tehetünk semmit.

Nem kell beletörődnünk ebbe.

Az elmúlt időszakban rengeteg megkeresést kaptunk abból a célból, hogy vezetőknek, cégtulajdonosoknak, HR vezetőknek segítséget nyújtsunk abba, hogy miként tudják kezelni ezt az időnként kiszolgáltatott helyzetet. Nézhetjük a dolgot statisztika alapon, nézhetjük érzelmi alapon, nézhetjük racionalitás szempontjából és próbálhatjuk alkalmazni a régi “bevált” módszereket, de végső soron mindig oda lyukadunk ki, hogy megváltoztak a körülmények, megváltozott a helyzet, és megváltoztak az emberek.

Korábban azt tanultuk különböző képzéseken, hogy van az autokrata, demokrata és a laissez-faire típusú vezető és ezeket a módszereket próbáltuk alkalmazni különböző helyzetekre.

Az utóbbi időben ismét rá kellett jönnünk, hogy a következő alapigazság még mindig érvényben van: minden elmélet vagy tudás annyit ér, amennyit a gyakorlatban használni tudunk belőle, mi több hasznos eredményt tudunk elérni vele.

A korábbi vezetési módszertanok elméletek a mai napra, a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet figyelembevételével majdnem, hogy csődöt mondtak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ezek az elméletek vagy módszertanok rosszak, hanem azt jelenti, hogy odaillően kell alkalmaznunk őket, a megfelelő helyzetekben.

Elképzelhető az is, hogy nincsenek megfelelő helyzetek, ahol ezt alkalmazni tudjuk.

A Szerepi Zsolt Országos Oktatási Központ vezetőjeként igyekszem rengeteg időt tölteni Nyugat-Európában és az Egyesül Államokban a célból, hogy tanulmányozzam egy sikeres üzleti társadalom, sikeres megoldásait és ezeket adoptáljam magyarországi viszonyokra, magyarországi környezetre. Az Egyesül Államokbeli és a nyugat-európai bevált gyakorlat a munkaerő megszerzésére és megtartására, régebb óta kialakult már, ugyanis sokkal régebb óta küzdenek ezzel a problémával, mint mi. Az ő alapvető elvük egy mondatba megfogalmazva: WIN-WIN!

Ezért megjelent egy új vezetői elmélet, mondhatni egy új vezetői típus, amelyet úgy hívunk: a Motiváló Vezető. A motiváló vezető az, aki eléri, hogy a munkatársak szívesen menjenek a céghez és szívesen működjenek együtt egymással és nem utolsó sorban a vezetőjükkel.

Na de hogyan érhető el ez az együttműködés?

Biztos vagyok abban, hogy mostanára feltűnt neked, hogy a win-win nemcsak a vezetőknél megjelenő, elvárható eredmény, hanem az üzleti életben is gyakran használjuk ezt a kifejezést. Ezen a ponton kezdett számomra érdekes lenni a dolog. Ugyanis “Tárgyalás Specialistaként” számomra ez annyit jelent, hogy mindkét fél elégedett az együttműködéssel és arra törekszik, hogy hogyan tudná ő maga is elégedettebbé tegye együttműködő partnerét. Tulajdonképpen ez a Motiváló Vezető.